Ma 2018 október 16. kedd, Gál napja van. Holnap Hedvig napja lesz.

Tájékoztatjuk Látogatóinkat, hogy a Lakitelek Népfőiskola épületeinek rekonstrukciója és fejlesztése keretében a beruházás első része befejeződött, a második ütem folyamatban van.

A Népfőiskola Alapítvány a beruházás ideje alatt is várja Látogatóit programjaival, szolgáltatásaival, melyekről továbbra is tájékoztatjuk honlapunk olvasóit.


Hírek

Közlemény - Elhunyt Püski Sándor

E-mail Nyomtatás PDF


Püski Sándor
Életének 99. évében Budapesten elhunyt Püski Sándor, a Püski Kiadó alapítója. A neves könyvkiadó 1938-ban nyitotta meg első könyvesboltját, miután elvégezte a jogi egyetemet. Egy évvel később alapította meg a Magyar Élet Könyvkiadót, amely elsősorban a népi írók műveinek kiadásával foglalkozott.

Földművescsalád gyermekeként született Békésen. 1929-ben érettségizett a helyi gimnáziumban. 1930-ban iratkozott be a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára, ahol 1935-ben avatták jogi doktorrá.


1938-ban nyitotta meg könyvesboltját, egy évvel később alapította meg a Magyar Élet Könyvkiadót. A kiadó főként a népi írók műveit jelentette meg, de nem riadt vissza első kötetes szerzők alkotásainak a megjelentetésétől sem. A líra, a próza és a dráma műfajában is időtálló műveket adott ki, elég csak Erdélyi József, Gulyás Pál, Sinka István, Szabó Pál, Takáts Gyula és Tersánszky Józsi Jenő nevét megemlítenünk. Szám szerint is jóval több a forrásértékű tudományos, fontos ismeretterjesztő és a radikális politikai mondanivalót hordozó könyv a Magyar Élet-kiadványok összességében. László Gyula ősmagyarság-kutatási alapműve, Kodolányi János, Németh László, Szabó Dezső és Veres Péter tanulmánygyűjteménye is fémjelzi kiadói programját.

A Soli Deo Gloria (SDG) református ifjúsági egyesület balatonszárszói telepén 1943 augusztusában rendezte meg az SDG-vel együtt a Magyar Élet-tábort, amely a háborús idők egyik legjelentősebb politikai eseménye volt. A kiadói munka mellett 1944-ben az ellenállást is szervezte.

A kiadót 1950-ben államosították, Püski Sándort pedig 1962-ben hamis vádakkal bebörtönözték. A házaspár 1970-ben az Egyesült Államokba emigrált. Kitelepülésük után nagyon nehezen indult meg a munka, kezdetleges körülmények között, a lakásukról terjesztettek. Később előadókörutakat szerveztek Magyarországról meghívott művészekkel. 1974-ben vásárolta meg New York magyar negyedében, a 2. sugárúton az igen elhanyagolt állapotban lévő, Corvin nevű kis könyvesboltot. 1975-ben hozták létre a Püski Kiadót, gondozásában az egykori Magyar Élet szerzőgárdáján kívül az akkori Magyarországon politikai okokból közlési lehetőségekhez nem jutott szerzők munkáit adta közre. A Püski–Corvin Magyar Könyvesház – amelyet 1984-ben cserélt át a 82. utcában egy nagyobbra – a Nyugaton élő magyarság szellemi központjává vált.

1989-ben tért vissza Budapestre, ahol feleségével megnyitotta a Krisztina körúton lévő könyvesházat, mely a népi irodalom szellemi örököseinek gyűjtőhelyének számít. Az alapító munkáját később fiai, Püski László és Püski István, valamint unokái, Püski Atilla és Püski Csaba segítették.


(Forrás: wikipedia.org)


A legyőzhetetlen nyugodt erő

(Lezsák Sándor beszéde)


Gyászoló Gyülekezet!

Bennünk, a maradókban évek óta így zeng a fohász, a zsoltár kezdő sora: „Segíts Uram, mert fogynak az Igazak!”


Sándor Bátyám!


Lakitelek nevében szólok, és itt, a koporsód előtt köszönöm Ilus nénivel teremtett életművedet.

Lakitelek nevében köszönöm a szárszói példázatot. Azt a megújítható, megújuló szellemi erőteret, amelyet a némethlászlói harmadik út, a saját nemzeti út minősége jegyében, a történelmi haza javára mozgósítani kötelességünk. A jelen és a közeli jövő követelménye, hogy a nemzetgyilkos disznófejű nagyurak tékozlása és tobzódása idején a magyarság érdekében dolgozzunk olyan megvalósítható programok és magatartásformák kialakításán, amelyek segítségével a nagyobb létbiztonságot, a magyar társadalom erkölcsi alapú békességét meg tudjuk teremteni, meg tudjuk védeni. Ehhez nagyobb bátorsággal kell szembeszállni azzal az agresszíven nyomuló hazai és nemzetközi gőzhengerrel, amely az önálló, a népben, nemzetben, a keresztény Magyarországban való programalkotó gondolkodásnak még a csíráit is igyekszik eltaposni. A sorsfordító küzdelemhez a népi írók mozgalma, könyvei hiteles erőforrásunk marad.

Lakitelek nevében köszönjük a könyveket. Azokat a könyveket, amelyek az ország boldogulását, lelki és fizikai nyomorúságának enyhítését szolgálják, azokat a könyveket, amelyek a magyarság sorskérdéseit ma is érvényesen fogalmazzák meg.

Te több voltál, mint „legendás könyvkiadó”, mert könyves sorsodat egy nagyobb ügynek, a magyar népi mozgalomnak, és ezáltal a magyarság egésze jövőjének rendelted alá.

Kiadói, szervezői munkáddal, a szociális problémák, gondok köztudatba emelésével, a megoldás lehetőségével közösséget formáztál, új politikai stílust is teremtettél.

Szervező munkád nélkül nem jött volna létre ama nevezetes 1943-as szárszói találkozó sem. Törekvésed volt akkor is, később is a népi mozgalom belső vitáinak rendezése, jobb- és baloldali nézetek felett megteremteni a magyar nép érdekeinek következetes képviseletét. Ezt is szolgáltad többek között Szabó Dezső és Németh László műveinek csonkítatlan kiadásával. Az Ő szellemükben igyekeztél az újabb nemzedékek íróit, szellemi életünk népi elkötelezettségű képviselőit ösztönözni, terelgetni gondolataik továbbvitelére, a szárszói szellemiség folyatatására, a népi mozgalom megújítására. E cél megvalósításának nagy lehetőségét láttad a Magyar Demokrata Fórum eredeti szándékaiban, a lakiteleki szerveződésben csakúgy, mint a Hitel c. folyóirat elindításában, amit 1987-ben, az első Lakiteleki Találkozón Te is szorgalmaztál felszólalásodban.

Hitted, és ez a rendíthetetlen hit nekünk is erőt ad, hogy a népi mozgalomban érlelődött eszmék nem váltak időszerűtlenné. A csalódásnak, a kudarcnak nem az eszmék voltak kiváltó okai. Világot rengető, kényszerítő történelmi erők taszították a hazai zsoldosok, kollaboránsok segítségével Magyarországot újra meg újra tévútra, kiszolgáltatott helyzetbe, veszedelembe.

Sándor bátyám, nekem Te vagy a legyőzhetetlen nyugodt erő. Viseltél mellőzést, megaláztatást, kádári börtönt, száműzetést, de úgy tetted a dolgodat mindenkor, mint aki tudatában van, hogy életed társával, Ilus nénivel és felnőtt fiaiddal együtt munkával, hűséggel és kitartással lehet győzni a nagyobb történelmi erőkkel szemben is, mert a teremtő, áldozatos élet maga a győzelem.

Nekünk és a nyomunkban járó ifjabbaknak kell, hogy legyen erőnk, akaratunk és képességünk folytatni ezt az igaz életet, a magyarság szent ügyének szolgálatát, amit nemzedéked legjobbjaival együtt Te hagytál ránk.

Lakitelek nevében, a nemzeti reneszánsz reményével búcsúzom Tőled.

Isten veled, Sándor bátyám!

Isten velünk, Barátaim!

Elhangzott Budapesten, a Farkasréti temetőben, 2009. augusztus 13-án, Püski Sándor temetésén.

 

Európa Szabadegyetem, médiafórum: Szeretet a médiában?

E-mail Nyomtatás PDF

Steffka István, Gajdics Ottó, Bágya Rita, Halász Zsuzsa, Haeffler AndrásA Lakitelek Népfőiskola Európa Szabadegyetemének zárónapján médiafórum zajlott. Az előadók a konzervatív-polgári médiumok jeles képviselői voltak, akik a hazai média megosztottságáról, pártpolitikai elfogultságáról és értékromboló hatásáról beszéltek.

Tovább
 

Egyre nagyobb teret nyer az euroszkepticizmus

E-mail Nyomtatás PDF

Európa szabadegyetemA Lakitelek Népfőiskolán Hans Kaiser, Németország volt tartományi minisztere, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi elnöke válaszolt Pálffy István kérdéseire egy ’’nyílt interjú’’ keretein belül. A téma a Német Európai parlamenti választások voltak, de Magyarország Európai Uniós helyzetéről is beszélt a volt miniszter.

Tovább
 

Európa Szabadegyetem - 2-3-4. nap

E-mail Nyomtatás PDF

Európa Szabadegyetem II. nap

Az Európa Szabadegyetem második napján Dr. Bábel Balázs kalocsa - kecskeméti érsek: Papköltők hatása a nemzettudatra, Bogár László közgazdász: Magyarország felszámolása és Zárug Péter Farkas politológus: EU-szkepszis témában tartott előadást a megjelenteknek.
Tovább
 

A kis falu nagy sikerei

E-mail Nyomtatás PDF

Túristvándi polgármester-asszonyának előadása

A Lakitelek Népfőiskolán sok érdekes emberrel lehet találkozni. Miniszterekkel, nagykövetekkel, képviselőkkel egyaránt, az viszont nem megszokott, hogy egy kis szabolcsi falu 5 gyerekes polgármestere is tiszteletét teszi az előadók között.

Tovább
 

Európa Szabadegyetem a Népfőiskolán

E-mail Nyomtatás PDF
Európa szabadegyetem Véget ért a Lakitelek Népfőiskola Európa Szabadegyeteme, melynek témája: Nemzet és politika, nemzetpolitika. A szabadegyetem képzési felépítése hat kollégiumra bontható. A kollégiumok témáji egymástól eltérőek. Vannak, amelyek kifejezetten a közélettel, mások a magyar kultúrával foglalkoznak, de a kollégiumok tagjai összevont előadásokon is részt vesznek.
Tovább
 

Közlemény - Elhunyt Nagy Alajos

E-mail Nyomtatás PDF


Nagy Alajos
Hosszú szenvedés után 73. életévében hétfőn budaörsi otthonában elhunyt Nagy Alajos, a Magyar Szabadságharcos Világszövetség tiszteletbeli európai elnöke.

A nemzeti emigráció közismert személyiségét 1955-ben származása miatt kizárták a budapesti Színművészeti Főiskoláról, 1956 októberében az ajkai Forradalmi Bizottság tagja volt. A megtorlás elől Németországba menekült. Hannoverben színművészetet tanult, Hamburgban és több német kisvárosban rendezőként és dramaturgként dolgozott.

Évtizedeken át a Nyugat-Európában élő magyar közösségi élet egyik meghatározó, szervező politikusa volt.

Hazatérése után írásaiban, könyveiben hiteles dokumentumokkal, életrajzi emlékekkel mutatta be szellemi szülővárosa, Ajka 1956-os forradalmi történéseit, valamint a mártírsorsú katolikus pap, Rozmán Alajos életét.

Nagy Alajos haláláig kurátorként segítette a lakiteleki Népfőiskola munkáját.

Temetése július elsején 13 órakor lesz szülőfalujában, a Vasszilvágyi temetőben.


A gyászoló család nevében:

Lezsák Sándor
az Országgyűlés alelnöke

Budapest, 2009. június 22.

Nagy Alajos urnakoporsója előtt

(Lezsák Sándor beszéde)


Plébános Úr! Gyászoló Gyülekezet! Kedves Éva Asszony! Kedves Család! Nagy Alajos barátai, földi vándorútján vendégei!

Akit a születése napján temetünk, az életrevaló, annak bölcsője marad az ezerszer áldott szülőföld.

Akinek az életben nem volt nyugodalma, az hiába lép ki a fizikai térből, a földi időből, annak képes emlékei, történelmi igazsága újra és újra számvetésre készteti a maradókat.

Hogyan tanít bennünket is Kölcsey Berzsenyi sírja felett? Idézem: ”Az emlékezet életet ád, s ki tetteiben megemlegettetik, az halhatatlan lesz.”

Állok most itt a vasszilvágyi templom oltára, Nagy Alajos urnája előtt, a barátok és a küzdőtársak körében, a lakiteleki Népfőiskola, a Mindszenty Társaság, az 56-osok, az idegen országokba űzöttek és a magyarok földjén meghajszoltak nevében, képviseletében, s újra visszhangzik bennem Tollas Tibor Nagy Alajosnak írt, ajánlott, legendás verse, a Mózes imája.

Igen, Nagy Alajos hűségének ez volt a „szörnyű ára”, vagy jutalma, hogy a kényszerű, hosszú virrasztásban szeme pillantása érzékelte ugyan az Ígéret Földjét, de nem érinthette meg. Rendíthetetlen hite volt „mindvégig a harchoz”, ereje nem lankadt „a hosszú bujdosásban”, méltó társai is voltak és bár csábította, de a hatalom és a pénz mámora soha nem szédítette meg. Erkölcsét, történelmi tisztességét a kőtáblába és a szívünkbe vésett keresztény és nemzeti parancsolatok határozták meg. Tollas Tibor szavait idézem: ”A korbácsos kor üldözöttei” az Ígéret Földjének reményével viselték rendkívüli idők rendkívüli megpróbáltatásait.

De ne beszéljünk csak metaforákban! Tollas Tibor versében, a mi gondolkodásunkban az Ígéret Földje a Kárpát-medencei erős és szabad, keresztény Magyarország.

Tollas Tibor jövendölése íme a megmásíthatatlan valóság része: a kiválasztottak igáját viselő Nagy Alajosnak, de Nagy Alajos társainak is, tíz és százezreknek az Ígéret Földje, amiért éltek, küzdöttek, reméltek, az erős és szabad Kárpát-medencei Magyarország az Elérhetetlen Ígéretek Földje maradt.

Miért volt Nagy Alajos életsorsa ez a kíméletlen próbatétel? Miért választotta ki az Úr Nagy Alajost, hogy a „kíntól sajgó földet tapossa”, és a „fáraók bűneit ostorozza”?

Talán azért volt Nagy Alajos a XX. századi történelmi próbatétel jegyese, mert halála napjáig megmaradt benne a kilenc esztendős fiúgyermek döbbenete, rácsodálkozása az elfogadhatatlan és kegyetlen valóságra, mert évtizedek múlva sem volt képes földolgozni az iszonyú tragédiát, szülei halálát. Az erőszakos szovjet katona géppisztolyának lövése ott visszhagzott benne halála percéig, múlhatatlanul.

A kilencévesen, 1945 májusában egy pillanat alatt felnőtt Nagy Alajost, Ilonka kishúgával együtt Rozmán Alajos plébános, az anyai nagybácsi nevelte. A homokkomáromi pap hite, közösséget formáló, erősítő szolgálata miatt állandó fenyegetettségben, bizonytalanságban élt, az ifjú Nagy Alajos ezért is végezte középiskolai tanulmányait új és új helyen, Nagykanizsán, Pannonhalmán és végül Veszprémben. A Színművészeti Főiskoláról három hét után száműzték, mert kiderült, hogy pap nevelte, s ezért sodródott előbb Zircre, majd Ajkán lett betanított üvegcsiszoló, és itt vált 1956 októberében forradalmárrá, szabadságharcossá.

Ajka, 1956 című könyve oknyomozó történelmi dokumentum, hiteles forrásmű.

A megtorlás elől menekülni kényszerült, kivételes képességét, tehetségét bizonyítja, hogy 1957 közepén művészettörténeti és színháztudományi szakon tanult a Mainzi Egyetemen, később a Genovai Egyetemen és a

Hannoveri Színház és Zenei Főiskolán. Színházi rendező lett, dramaturg és irodalmi szerkesztő.

1957 óta a nemzeti emigráció egyik közösséget szervező, megtartó egyénisége.

1966-tól a Szabadságharcos Világszövetség európai főtitkára, majd elnöke, a kilencvenes évektől haláláig tiszteletbeli elnöke.

Részese voltam Nagy Alajos életének, hiszen megosztotta velem emlékeit és benső titkait.

Tanúsíthatom, hogy Tollas Tiborrral, Juhász Lászlóval, Kocsis Gáborral, Csernohorszki Vilmossal és másokkal együtt, a Nemzetőr szerkesztősége, a német városok magyar közösségei, Borbándi Gyuláék, az Új Látóhatár irodalmi környezete adott erőt, és tájékozódási és politikai célokat is meghatározó lehetőséget, történelmi tapasztalatot a hazai – Tollas Tibor szavaival – búvópatak nemzedéknek is.

Ez a tilalmas úton kialakuló, élénkülő kapcsolatrendszer is életerő forrásvidéke volt az 1987-es lakiteleki találkozónak.

Életem nagy elégtétele, hogy 1991-ben Hegyeshalomnál a nemzeti emigráció kérésére Nagy Alajostól vehettem át a hazatérő Mindszenty bíboros urunk koporsóját.

Igen, ez is összeköt bennünket, s ezt a kötést senki és semmi nem vághatja el. Ahogyan az akkor megújított fogadalmunk is arra kötelez, hogy szolgáljuk a történelmi haza, a keresztény Magyarország, az Ígéret

Földjének nemzeti ügyét, jövőjét.

Ennek érdekében alapítottuk a Mindszenty Társaságot, ezért szerveztük meg a Nemzeti Fórum 56-os munkacsoportját, Riczel Etelkáékkal együtt konferenciákat, találkozókat, emberi közösséget.

Sokat dolgoztál Alajos. Hogy a Varázskör megmaradjon, Éva asszony hűséges társad maradt.

Gondolataid állandó mozgásban voltak. Igazságkereső szenvedélyed fölmért minden lehetséges megoldást.

Szabadságérzetedre sötét árnyékot vetett az a feledhetetlen gyilkos szovjet katona. Keresztény hitedet Mindszenty bíboros szilárdította. Magyarságtudatodat pedig a szülőfalu, Vassszilvágy, ahol most szüleid sírja mellett jelet hagysz magad után.

Másutt is, sok-sok emlékjel marad utánad e lenti világban, kedves Alajos.

Könyved Rozmán Alajosról, az ajkai 1956-ról, fordításodban Albert Camus drámai tanulmánya az akasztófák szocializmusáról.

Maradnak emlékek, mondatok unokáidban, szűkebb-tágabb környezetedben, író-olvasó találkozók, rendhagyó iskolai történelemórák eszméltető élményeiben.

Megmaradnak írásaid, töredékben is izgalmas és korfestő életrajzi jegyzeteid, vallomásaid. S megmarad a Mindszenty Társaság, nemzeti céljaival, tehetségkutató és ösztönző feladataival.

Ma este érted szól a Szent István kápolna harangja Lakiteleken, a Népfőiskolán. Kurátora voltál, a nemzeti emigráció szolgálatos képviselője.

Ezt is köszönöm, köszönjük Néked.

Mit is mondott Kölcsey Berzsenyi Dánielre emlékezve? „Az emlékezet életet ad, s ki tettében megemlegettetik, az halhatatlan lesz.”

Tetteidben emlegetünk majd kedves Alajos, miközben rendkívüli erőfeszítéssel közeledünk az Ígéret Földjére. Akaratodat, igazságodat hagyod ránk örökül. A történelmi hazában sok-sok millió ember vágya, hogy képesek legyünk megvalósítani legszebb álmaidat.     Tudjad, örökül én is ezt hagyom.

A megújuló reménységgel búcsúzom, kedves Alajos.

Odafönt add át üdvözletünket, szeretetünket Tollas Tiboréknak, s mindazoknak, akiket ez megillet.

Isten Veled!

Isten velünk, kedves Barátom, Barátaim!


Elhangzott Vasszilvágyon, 2009. július 1-én, Nagy Alajos temetésén

Word formátumban letölthető változat

 


174. oldal / 174

Webkamera

Lakitelek Népfőiskola animált kameraképe

Kattintson a képre!

Eseménynaptár

<< 2018. Október >> 
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
  1  2  3  4  5  6  7
  8  91011121314
15161718192021
22232425262728
293031    

Magyar Örökség

Magyar Örökség Díj
2003 március 22-én a Magyar Örökség Díj kuratóriuma pedagógiai és közösségszervező munkássága elismeréséül Magyar Örökség Díjat adományozott a Lakiteleki Népfőiskolának.

Közhasznúság


Közhasznúsági jelentéseink