Ma 2017 december 18. hétfő, Auguszta napja van. Holnap Viola napja lesz.

Tájékoztatjuk Látogatóinkat, hogy a Lakitelek Népfőiskola épületeinek rekonstrukciója és fejlesztése keretében a beruházás első része befejeződött, a második ütem folyamatban van.

A Népfőiskola Alapítvány a beruházás ideje alatt is várja Látogatóit programjaival, szolgáltatásaival, melyekről továbbra is tájékoztatjuk honlapunk olvasóit.


Lezsák Sándor: Sass Kálmán bronz mellszobra előtt
E-mail Nyomtatás PDF

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eseményei közül számos máig feltáratlan vagy megmagyarázatlan történés van. Lezsák Sándor beszéde elhangzott Érmihályfalván, a református templom kertjében 2017. november 19-én, Sass Kálmán bronz mellszobrának avatásán.



Egyre kevesebben élnek már a hiteles tanúk közül is. Gyakran maga az államhatalom védelmében tevékenykedő régi pártállami emberek akadályozzák mind a tények feltárását, mind az utólagos igazságszolgáltatást és rehabilitációt. Elég csak arra utalnunk, hogy a védtelen civilekre leadott sortüzek felelőseinek többségét a rendszerváltás után még két évtizeddel sem lehetett megnevezni. Elévülésre hivatkozva a nyomozószervek megtagadták a fennmaradt tényanyag kivizsgálását. Elég arra emlékeztetni, hogy Budapest szocia- lista–liberális vezetése az első szabad választás után még két évtizedig megtiltotta, hogy a koncepciós perekben kivégzett Tóth Ilona medika vagy Mansfeld Péter emléktábláit a főváros közterületén elhelyezzék. Nos, ezeknek a magyarországi tapasztalatoknak az ismeretében nem meglepő, hogy a nyilvánvalóan hamis vádak alapján elítélt és kivégzett Sass Kálmán érmihályfalvai református lelkész rehabilitálása mindmáig nem történt meg Romániában. Az elmúlt huszonhét évben a román igazságügyi szervek már huszonhárom alkalommal utasították el azokat a kérelmeket, amelyek a koholt vádak alól Sass Kálmán utólagos felmentését indítványozták. Sass Kálmán rendezetlen sorsa nem egyedi eset, mert még sok kivégzett áldozatnak, vagy hosszú éveket a kommunista diktatúra börtöneiben, kényszermunka-táboraiban sínylődő fogolynak nem sikerült igazságot szolgáltatni. A diktatúra összeomlása után évtizedekkel sem. Sass Kálmánnak – és még oly sok sorstársának is – nem sikerült megadni a végtisztességet sem. Családja többször hiába kérelmezte Románia központi büntetés-végrehajtási intézetének parancsnokságától Sass Kálmán földi maradványainak kiadását, mindig elutasító vagy semmitmondó válaszokat kapott.

Sass Kálmán perében a képtelen vádak sokasága hangzott el – így például a Rongyos Gárdával vagy a Nyilaskeresztes Párttal való kapcsolattartás és külföldi hatalom számára történő kémkedés vádja. Valójában Sass Kálmán 1944-ben érmihályfalvai zsidókat bújtatott a tanyáján, és menedéket nyújtott egy partizánnak is. Minden tette azt igazolta, hogy távol állt tőle a nyilas ideológia – mégis ezzel vádolták meg. Magyarsága és protestáns hite már a királyi román hatalomnak sem tetszett, és 1939-ben több lelkésztársával együtt kiutasították az országból. Csak az Érmihályfalvát Magyarországnak ítélő bécsi döntés után térhetett vissza a parókiára, de 1947-ben ismét börtönbe kerül, és csak az általa bújtatott partizán – Maléter Pál – közbenjárásának köszönhette a szabadulását. Mivel Maléter 1956 után Magyarországon is vádlott lett, bujtatása immár súlyos vádponttá vált Sass Kálmán perében. A harmincnégy vádlott közül kettőt – így Sass Kálmánt is – agyonlőttek, tíz vádlottat életfogytig tartó kényszermunkára, és a többi vádlott nagyobb részét huszonöt éves kényszermunkára ítélték. Sass Kálmánt a rabtársai által készített papucsban vitték a kivégzőosztag elé, mert a vallatások során a talpát addig verték, hogy alig tudott járni. Méltósággal halt meg. Bár a harmincnégy vádlott közül egyik sem beszélt és értett jól román nyelven, ebből a perből nem maradt fenn magyar nyelvű kihallgatási jegyzőkönyv. A legtöbb vádlott azt sem tudhatta, mert meg sem érthette, hogy mivel vádolják, és miért ítélik el. A román politikai vezetés mindmáig nem rehabilitálta a nyilvánvalóan hamis vádak alapján elítélteket, ezért közterületen nem lehet megemlékezni mártíromságukról és szenvedéseikről.

A diktatúra mindennapjaiban a családtagok élete valamely családtag letartóztatásának pillanatától a teljes létbizonytalanságba süllyedt. A házastársat kirakták a munkahelyéről, a gyermekeket az egyetemről és a középiskolából. Sass Kálmán egyik fiát, Bélát kihallgatásra vitték Nagyváradra, ahol úgy megverték, hogy hazajövetele után két hétig a saját hozzátartozóit sem ismerte meg. A verések és kínzások maradandóan károsították a szervezetét. Az ötgyermekes család teljes vagyonát elkobozták, és egy dunyhával és fél zsák krumplival internálták őket messze, Kelet-Romániába, ahonnan csak kilenc év múlva szabadultak. Csak ekkor tudatták velük, hogy a családapát, Sass Kálmánt már kilenc éve kivégezték.

Emlékezzünk meg arról is, hogy Sass Kálmán tudós lelkész volt, 1935-ben Nagyváradon kiadta „Mezőtelegd története” című könyvét. „Iskoláink története” című, 1938-ban kiadott munkájában írta le: „Elvész az a nép, mely tudomány nélkül való.” „Az érmelléki református egyházmegye levéltára” című tanulmánya 1944-ben jelent meg. Lelkésztársa, Szíj Rezső jegyzetekkel és kiegészítésekkel 2002-ben kiadta „Az érmelléki reformátusság nyomában” című tanulmánygyűjteményt.

A mártíromság a meggyőződésért, hitért vállalt erőszakos halál. De a mártír törvényszerűen felmagasztosul, míg elpusztítója a történelemben megvetendő, alantas szereplővé süllyed. Minél inkább védi a múlt rendszer rémtetteit, és azonosul a ma regnáló hatalom a hajdani vérbírákkal, annál inkább osztozik azok megvetendő, gyalázatos történelmi szerepével. A mártírok emlékét érdemben nem a hatóságilag engedélyezett emléktáblák őrzik, hanem az életüket, magatartásukat, kitartásukat tisztelők tudata és szíve.

Sass Kálmán szülőfalujában, Gálospetriben emlékszoba őrzi a munkáit, Svédországban, a strängnäsi dómban – ami Svédország egyik legrégebbi egyházi létesítménye – a Mártírok kápolnája is őrzi az emlékét. Érmihályfalván, a református temetőben három évvel ezelőtt avatták fel az emlékhelyét, és immár most bronz mellszobra előtt is tiszteleghetnek méltatói, követői.

A reformáció ötszázadik évében fogadják tisztelettel és szeretettel a Lakiteleki Népfőiskola ajándékát, Lantos Györgyi csongrádi szobrászművész alkotását. Adassék meg mielőbb a történelmi és a törvényes igazságtétel is. Akkor lesz itt, ezen a tájon, az Érmelléken áldás is, meg békesség is.

Lezsák Sándor

Elhangzott Érmihályfalván, a református templom kertjében 2017. november 19-én, Sass Kálmán bronz mellszobrának avatásán

Magyar Hírlap


Vissza

 

Webkamera

Lakitelek Népfőiskola animált kameraképe

Kattintson a képre!

Eseménynaptár

<< 2017. December >> 
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
      1  2  3
  4  5  6  7  8  910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Magyar Örökség

Magyar Örökség Díj
2003 március 22-én a Magyar Örökség Díj kuratóriuma pedagógiai és közösségszervező munkássága elismeréséül Magyar Örökség Díjat adományozott a Lakiteleki Népfőiskolának.

Közhasznúság


Közhasznúsági jelentéseink