Ma 2017 május 25. csütörtök, Orbán napja van. Holnap Fülöp és Evelin napja lesz.

Tájékoztatjuk Látogatóinkat, hogy a Lakitelek Népfőiskola épületeinek rekonstrukciója és fejlesztése keretében a beruházás első része befejeződött, a második ütem folyamatban van.

A Népfőiskola Alapítvány a beruházás ideje alatt is várja Látogatóit programjaival, szolgáltatásaival, melyekről továbbra is tájékoztatjuk honlapunk olvasóit.


Mérföldkő - Együtt a Kárpát-medencei magyarság szolgálatában
E-mail Nyomtatás PDF


Az egykori, hazájának elkötelezett tanárember, ma az Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor valószínűleg ifjúkora óta őrizte szívében azt a felismerést, hogy a sikeres, együttműködésre nyitott társadalom előképe a magyarság körében adott: képes az önszerveződésre, értékek létrehozására, bízik önmagában.

Nem hiába ismerte történelmünket, na nem azt, amit a kommunista ideológia miatt eltorzítva tálaltak az iskolákban és úgymond a „nép” körében.

Ezt a képességet éppen a tragikus trianoni békediktátum, országunk „nyakavágása” hozta felszínre a XX. század elején a csonka hazában. Kimondva és kimondatlanul, a nép politikai nemzetté válásának folyamata indult meg: mozgalmak, olvasókörök, kulturális egyesületek, világi és egyházi kezdeményezések jöttek létre. A legfontosabb feladat mégis a magyar vidék, az akkori paraszttársadalom tényleges helyzetének felmérése és széles körben való megismertetése volt.

A ma már sokat emlegetett, kimagasló személyiség, Klebelsberg Kuno heroikus munkássága, iskolarendszere, olyan tudásalapot adott a magyar társadalom minden rétegének – a legszegényebbeknek is –, amelynek hatása máig érezhető. Ő volt az, aki 1922-ben a felnőttképzés elfogadott intézményévé tette a népfőiskolákat. Ott a mezőgazdasági ismereteket, selyemhernyó-tenyésztést, szabás-varrást és sok egyéb ismeretet magukba szívhattak a hallgatók, ezenfelül a magyarság hagyományai és élő népművészete is újra felragyogott, a keresztény szemléletű és mértéktartó életvitel tudatosítása mellett. A világháború szörnyű pusztítását tetézte a kommunista vezetés hatalomra jutása, amely ezt a tevékenységet nem tűrhette: 1946–48-ban betiltotta a népfőiskolákat, vezetőiket üldözte, a magántulajdont elkobozta.

A szellemi vagyon, a népfőiskolai gondolat a szovjet megszállás éveiben búvópatakként volt jelen, a helytörténeti kezdeményezéseknek, a művészeti mozgalmaknak, a helyi kulturális klubok létrejöttének egyetlen szekértolója a Hazafias Népfront volt a 80-as évek körül. 1990 után – az első szabad választásokat követően – a művelődést szolgáló intézményhálózatot szinte megszüntették, s főleg a vidék, a kis falvak lakossága szenvedte meg ezt.

Volt egyszer…, van és lesz a lakiteleki Népfőiskola

A közművelődés leépülésének eme időszakát szerencsére a politikai háttér megváltozása követte. Történelmünkben mérföldkő az 1987-es esztendő, amely reményeink szerint a jövő generáció iskolai könyveibe is bekerül. Ekkor ugyanis elszánt, önzetlen emberek fogadták el Lezsák Sándor meghívását, aki a házának kertjében felhúzott sátor alatt látta vendégül mindazokat, akik az ország jobbításának politikai mozgalmát megindították. Így vált a legendás lakiteleki sátor az emelkedő nemzet víziójának szülőhelyévé.Nem célunk a politikai történésekre való visszatekintés, ám ekkor elevenedett föl újra a népfőiskolai gondolat is: konkrét következménye a Lakiteleki Népfőiskola megalapítása volt. Hatalmas munka indult el, alapítvány jött létre, amelynek létrehozói Lezsák Sándor és felesége, Lezsákné Sütő Gabriella. Csak érintőlegesen adhatunk számot a huszonöt évet felölelő, hasonlót közel-távolban nem találó intézmény egyedülálló működéséről. A mintaértékű népfőiskolát ma az ország szellemi fővárosának nevezik, ezenkívül a magyar emigráció központjává is vált.

Nevelési koncepciójának három alappillére a keresztény hitélet, a nemes patriotizmus és a korszerű szakmaiság. Az ismeretbővítés mellett ugyanolyan hangsúlyt kap a közösségteremtés minden tevékenységi formában.

Aki Lakiteleken jár, ámulva nézheti a szorgalmas munka eredményét, ahol hazai és külhoni magyar fiatalok rendszeres képzése folyik, konferenciák, tudományos és politikai tanácskozások, képzőművészeti, cserkész- és néptánctáborok, nyári szabadegyetemek kapnak helyet a csodaszépen kialakított tantermekben, művelődési házban, könyvtárban, kollégiumban, vendégházban. S mindezt rendezett park veszi körül, amelyben tiszteletből és követendő példaként nagy magyar egyéniségek mellszobrait helyezték el az alapítók. A kápolna, a szabadidőt kellemessé varázsoló uszoda és termálmedence, a gazdasági épületek, a hivatásos kertészeteket is megszégyenítő üvegház a ráadás a közművelődés eme fellegvárának lelki és fizikai kínálatában.

Út a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat megteremtése felé


Ez a szándék jelen századunkban vár megvalósításra. Stratégiai céljai felölelik az egész Kárpát-medence magyarságának összefogását, erősítését, amelyet az értékelvűségnek, a keresztény szellemiségnek, a nemzeti kulturális hagyományok ápolásának kell átszőnie.

Nagyon lényeges a személyes kapcsolati rendszer fenntartása és fejlesztése itthon, a Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágban élő honfitársaink bevonásával. Másképp nem is lehetne közös értékeinket megőrizni! Legalább ilyen nagy hangsúlyt kap a helyi értékek, a tájra jellemző hagyományok megőrzése, folytatása, a honismeret, a szülőföldhöz való kötődés erősítése.

Ki kell emelnünk egy külön figyelemre méltó törekvést, amely már törvényerőre emelkedett 2012-ben: ez a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvény, amely a világszerte elismert magyar csúcsteljesítményeket fogja egybe, nem felejtve ki a helyi értékek bemutatását sem – tudniuk kell a hungarikumokról minden magyarnak, s a népfőiskola az a hely, ahol a legtöbbet tudhatnak meg róluk.

Összefoglalva: a közművelődési faladatok az iskolában tanultakkal nem érhetnek véget, a népfőiskoláknak mindenki számára elérhetőknek kell lenniük képzettségtől függetlenül. Kiemelt feladat a vidék lakossága számára a történelmi tudat és látásmód helyes alakítása, a kulturális és tudományos értékek megismeréséhez, sőt a gazdálkodás elsajátításához való segítségnyújtás is. A célok a munka világát sem hagyják ki: az elhelyezkedés, a közmunka, a munkába állás problémáival való foglalkozás egyáltalán nem idegen e koncepción belül.

A Nemzeti Művelődési Intézet – arccal Lakitelek felé



E szép nevű, küldetésében is figyelemreméltó intézmény több évi vajúdás után született meg. Az ország jelenleg is regnáló vezetőinek fejében ugyanaz a gondolat munkált, mint a népfőiskola múlt századi és mostani alapítóinak: a gazdasági felemelkedés záloga a tudásalapú társadalom, amelynek egyik lényeges eleme a kulturális vidékfejlesztés, a közösségi művelődés megszervezése – a megyék bevonásával. Az összehangolás érdekében azonban 2012 tavaszától fogva a nemzeti erőforrások minisztere hatáskörébe került a közművelődési feladatok irányítása.

Természetesen ez átszervezéseket jelentett az eddigi működéshez képest, amelynek végállomása egy országos szerepkörű központi költségvetési intézmény lett: a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI), amely 2013. április 1-jén kezdte meg működését. Nem is intézmény, hanem a magyar kulturális élet intézményhálózata, amely a hozzá kötődő civil szervezetekkel, közművelődési intézményekkel, közösségekkel szorosan együttműködve látja el feladatát, mivel módszertani központ is: a kormányprogramban megfogalmazott célokat híven teljesíti Budapest, a tizenkilenc megye és a környező magyarság kijelölt központjai révén.

Az idő azonban változást érlel: az Emberi Erőforrások Minisztériuma a háttérintézményeket átszervezi. Ennek folyományaként a NMI 2017. január 1-jével megszűnik. Feladatait a vele hosszú évek óta szakmai partnerségben álló Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány látja el a jövőben. Az NMI és jogelődeinek közel hetven évre visszatekintő örökségét, szakmai feladatait, annak gazdasági vonatkozásait a Népfőiskola Alapítvány azonban elkülönítetten kívánja kezelni. Ezt az NMI Művelődési Intézet Kft. viszi tovább a tervek szerint.

A Kárpát-medencei Népfőiskolai hálózat és az NMI munkássága gyakorlatilag hamarosan összefonódik, szerves összekapcsolódásuk és küldetésük egymást kiegészítve szolgálja a kormányzat alapvető elképzeléseit is.

Tréfásan szokták említeni – bár egyáltalán nem az –, hogy Magyarország az egyetlen olyan hely a világon, amely önmagával határos. Valóban, nem cáfolható. S most az ország szellemi fővárosaként számon tartott lakiteleki Népfőiskola, amely fizikai határainkon túlra is kinyújtja a karját, a Duna-Tisza közén – és nem Budapesten – olyan intézménnyel társul, amely ugyancsak átlépi határainkat, hogy a nemzet egészét szolgálhassa. Dolgozói számára az üvegházas mintakertészet melletti területen épül a többi épülettel harmonizáló országos központ.

A kormány programjával összehangolt népfőiskolai komplex fejlesztési terv így vált mérföldkővé a jó irányba tartó törekvések országútján.

Fülöp Zsuzsanna, JEL



Vissza








 

Webkamera

Lakitelek Népfőiskola animált kameraképe

Kattintson a képre!

Eseménynaptár

<< 2017. Május >> 
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
  1  2  3  4  5  6  7
  8  91011121314
15161718192021
22232425262728
3031    

Magyar Örökség

Magyar Örökség Díj
2003 március 22-én a Magyar Örökség Díj kuratóriuma pedagógiai és közösségszervező munkássága elismeréséül Magyar Örökség Díjat adományozott a Lakiteleki Népfőiskolának.

Közhasznúság


Közhasznúsági jelentéseink